A kecskeméti Kertvárosi Iskola neves történelmi múlttal rendelkező intézmény.
Régebbi közismert neve Méheslaposi Általános Iskola volt. Ezen a néven avatta fel 1926. október 4-én Horthy Miklós kormányzó gróf Klebelsberg Kunó akkori kultuszminiszter jelenlétében. Az avatáson Győrffy Ágnes tanuló Fazekas Ernő versével köszöntötte a kormányzót.
Benépesül már e hajlék,
Megjött a sok vendég.
Vidám gyermekzaj veri fel
A környék nagy csendjét.
Magyar szívünk itt telik meg
Tudománnyal, hittel,
Aki sok ily hazát emel,
Áldja meg az isten.
Éljen soká Magyarország
Áldott kormányzója,
A jó Isten oltalmazza,
Két kezével óvja.
Kecskemét környékén egy időben 28, úgy nevezett Klebelsberg iskola épült, amelynek egyike a Méheslaposi Iskola volt. Az iskola egy tantermesnek épült, nevelői lakással első tanítója Sebő Antal volt.1932-ig egyedül tanított az iskolában. Ekkor választották meg a második tanítónak Majláth Franciskát. 1936-37-ben kibővítették az épületet, második tantermet építettek hozzá.
Szükség volt az új iskolákra, hiszen Kecskeméten és környékén a tanköteles tanulók 45%-a nem fért be az iskolába. Kecskeméten 15000 ember nem tudott írni-olvasni. Az iskolaépítési akciót Klebelsberg Kunó 1925 és 1930 között valósította meg.
Az új tanyai iskola épületek nem csupán az elemi iskolai oktatás szintje voltak. Szinte kivétel nélkül minden iskola rövid időn belül a környék kulturcentrumává vált.
Nemcsak a népiskolai ünnepségek, nyilvános vizsgák alkalmával jelentek meg a szülők az iskolában, hanem az egyházi rendezvényeken, a hetenkénti vagy kéthetenként tartott tanyai istentiszteleteken és más összejöveteleken is. Az iskolák mellett kialakított gyakorlókertek, faiskolák hozzájárultak a környéken lakók kertkultúrájának fejlesztéséhez. Ezeken az épületeken jelentek meg az első rádióantennák. Itt hallgatták az első rádióműsorokat. A rádió mellett az iskolák számára beszerzett vetítőgépek, grafikonok, lemezek a gyerekek és a felnőttek művelődését, kitekintését egyaránt segítették. Sok helyen a gazdakörök rendezvényei is az iskolában kaptak helyet, sőt itt volt orvosi rendelés, esetleg működhetett posta is.
Azért, hogy a jövő nemzedéke emlékezzen gróf Klebesberg Kunó kultuszminiszterre, Budapesten létrejött a Klebesberg Alapítvány, melynek elnöke Klebesberg Éva.
Iskolánk alapítója Gróf dr. Klebelsberg Kuno (1875-1932)
1875-ben született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Édesapja hivatalnok katonatiszti arisztokrata, felmenő ági rokonok a 16. század óta katonák. A grófi címet egyikőjük Buda visszafoglalásakor szerezte. Édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja. Jogot tanul, majd államtudományokat, majd 1922-31 között a Bethlen-kormány kultuszminisztere.
Klebelsberg Kuno küldetések embere volt. A trianoni tragédiát követő általános nemzeti letargiában talált kiutat: felismerte, hogy az ország megmaradásának és kibontakozásának egyetlen eszköze a kultúra. A lefegyverezett országnak honvédelmi tárcája a közoktatásügyi tárca: ,, ne feledjük, hogy a magyar hazát elsősorban nem kard, hanem a kultúra tartja meg és teheti ismét naggyá.” Felismerte: ahhoz, hogy elszigeteltségünkből ki tudjunk törni és a nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni, meg kell mutatnunk ezeréves kultúránk értékeit. 1925-ben Pécsett, 1926-ban Szegeden díszdoktorrá avatták.