Székelyföld kincsei nyomában
A Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Hunyadi János és Kertvárosi Általános Iskolájának 7. osztályos tanulói Székelyföldön jártak a Határtalanul program keretében. Az utazás előtt az előkészítő foglalkozásokon a diákok már megismerkedtek Erdély történelemi múltjával, a Trianoni békeszerződés következményeivel, Erdély nevezetességeivel, Székelyföld sóbányászatának hagyományaival, az erdélyi írók és költők sorával.
Az utazásra a gyerekek izgatottan készülődtek, sokan most jártak először Erdélyben. A hosszú út első állomása Nagyvárad volt, ahol a gyönyörű római katolikus székesegyházat megtekintettük, ezt követően megkoszorúztuk Szent László királyunk szobrát. Utunk a Királyhágón keresztül vezetett, az alföldi gyerekeknek nagy élményt szerzett a hegyek-völgyek közötti út. Majd ezt követően Farkaslakán Tamási Áron sírjánál a legnagyobb székely népi íróra emlékeztünk, koszorút helyeztünk el. Szállásunk Székelyudvarhelyen volt, ahol meleg vacsorával vártak. A második napon Székelyudvarhely nevezetességeivel ismerkedtünk meg. Rövid út után Szovátán a Medve-tó körül tettünk sétát, majd a Sószorosban túráztunk. Megismerkedtünk a só különleges formáival, sókarokkal, sókarfiolokkal, Parajdon a hatalmas sóbányát kerestük fel, ahol 100 méter mélységben templomot, játszóteret, múzeumot találtunk. Visszatérve a szállásunk felé Korondon a népi iparművészettel ismerkedtünk meg. Este a Székelyudvarhelyi Művelődési Központban néptánc bemutatón, táncházban vettünk részt. Másnap traktorral, majd gyalogszerrel a Madarasi-Hargita tetejére túrázunk a hóesésben, felejthetetlen élmény volt. A negyedik napon Székelyvarságra, „a székely tanyavilág zsindelyországába” látogattunk, egy zsindelykészítő idős mester tartott bemutatót nekünk, majd egy vízimalom működésébe is beleláthatunk. Utána túráztunk Csorgókő vízeséshez. Vendéglátóink házi finomságokkal kínáltak meg minket, megízlelhettük a szarvas, vaddisznó kolbászt. Hazaféle úton Szejkefürdőn felsétáltunk Orbán Balázs sírjához. Majd Fehéregyházán „Petőfi kútjánál” – ahol utoljára látták élve – álltunk meg. Végül Segesvár történelmi központjával ismerkedtünk meg. A gyerekek fáradtan ugyan, de élményekkel telve érkezetek haza a szüleikhez.
A projekt során nemcsak a gyerekek nemzeti öntudata, történelmi ismerete mélyült el, hanem közösségi kapcsolatuk is szorosabbá váltak. Látókörük szélesedett, megérezték azt, hogy milyen külhoni magyarnak lenni Székelyföldön, hogyan ápolják ott a magyar kapcsolatokat, a nemzeti tudatot. A tanulók körében mind a hegyekkel ölelt táj, mind az ottani emberek mentalitása, barátságossága megmaradt, örömmel emlékeznek a közös élményekre.